Ér valamit a hét év garancia?

Még ma is tudnak érdekességekkel szolgálni az egyes típusok Népítéletei. Az igazán rossz konstrukcióknál gyakran valahogy elnézőbbek a tulajdonosok (ki tudja, talán a forma, vagy egyszerűen a Stockholm-szindróma miatt), viszont a megbízhatóbbnak mondott autókkal szemben az elvárások is magasabbak. Bevallom, először mindig a felháborodott tulajdonosok ítéleteit nézem meg, kiszűröm az egy próbakört ment, „csak bérautóként használtam egy hétig” típusú tesztelőket, akik általában kicsit igazságtalanul lepontoznak egy-egy típust, aztán nézem azokat, akiknek tényleg volt ilyen autójuk, és valóban megszívták.

A második generációs Kia Ceed esetében 35 ítéletből 3 olyat találtam, amelyet négy csillag alá értékeltek. Valaki folyamatos fékhibára panaszkodott, de nem fejtette ki bővebben mit jelent ez, egy másik ítélet szerzője az elromló ülésfűtés és a rakoncátlankodó tempomat miatt adott 2,5 csillagot. Amikor valaki más 3 csillagot osztott az autónak tempomathiba és kavicsfelverődések miatt (150 ezer kilométernél), sejtettem: a Ceed jó kocsi.

Jó-jó, az elrozsdásodott testkábelek miatt nem induló autó talán megér mínusz egy csillagot, de kettőt, pláne hét éves korában azért nem, és egyébként látszik az ítéletből is, hogy a tulajdonos alapvetően szerette a Kiát.

Hozzám egy elég jól felszerelt, faceliftes, 1,6-os szívó benzinmotorral szerelt kombi (SW) jutott, amelybe négy év alatt 191 ezer kilométer került. Ez azért már elég komoly méter, évi 47 ezret ment a kocsi, ha a Ceed rossz, annak ki kell derülnie.

Péter már az átadáskor mondta, hogy újszerű autóra számítsak. Ezt azért fenntartásokkal kezeltem, de tényleg nagyon szépen néz ki a Ceed. Néhány apró kavicsfelverődést és egy fokkal durvább küszöbhorpadást (talán egy keményebb padkázás?) leszámítva nem mondtam volna meg róla, hogy közel 200 ezret ment. Láttam már sokkal kevesebbet futott autókon is karcosra koptatott kilincseket, de itt semmi ilyesmi. Nekem ez a típus egyébként mindig is tetszett a Bangle ötös BMW-szerű fényszórók miatt, a kombi viszont elvesztette mindazt, ami a szürke első generációt feldobta: az izgalmas hátsó kialakítást.

Akkor sem dőlt le a bálvány, amikor beleültem: makulátlan a beltér, az előző tulajdonos minden bizonnyal hímestojásként vigyázott rá. Dizájnorgiára persze nem kell számítani, de az anyagminőség elfogadható és esztétikus a vezető körüli szellőzőrostélyokat egy formai elembe foglaló ezüstös betét. Minden gomb és kapcsoló úgy néz ki és működik, mint egy új autón. A kormány holtversenyben áll a Toyota Avensissel (17 gomb!), de ide legalább elfért a tempomat kapcsolója is. Pici negatívum, hogy a beállított értéket csak bekapcsoláskor látjuk, vagy ha módosítunk rajta.

Az ergonómia nagyjából rendben van, egyedül a központi zár kapcsolóját kerestem, amit kicsit jobban is kiemelhettek volna a többi közül. Helykínálat terén hozza a kategória átlagát a kombi-Ceed, de néhány vetélytárssal ellentétben nem hosszítottak a tengelytávján az ötajtóséhoz képest.

Hátul is el lehet benne férni, ráadásul nem trükköztek a belépőnyílással vagy az ülések szögével sem. Egyedül a meredeken felfelé ívelő övvonal miatt érződik kicsit sötétnek a hely. A csomagtartó alapesetben szintén semmi extra, 528 literes, de alacsonyan van a rakodóperem és az ülések ledöntésével egyenletes rakteret kapunk.

Korabeli tesztjeink alapján elég vegyes érzelmeket hagyott maga után a Ceed. A sima ferdehátú kivitelnél a pattogós futóműre panaszkodtunk, a kombinál (és a faceliftnél) viszont sokat javult a helyzet. Én egy K Astrából ültem át és a különbség elég radikális. A Ceeddel egyáltalán nem jó gyorsan menni, semmilyen a kormánya, kicsit dől a kanyarokban, cserébe viszont hajószerűen ringatózik az úthibákon. Tényleg meglepően jó volt az Astra még automata váltóval is, de ha autóval kellene ingáznom nap mint nap (főleg rossz úton, amit nem nagyon kell keresgélni itthon), lehet, hogy jobban értékelném a kényelmesebb rugózást.

Ami viszont meglepett, az a külvilágból beérkező zajok mennyisége. A Ceed önmagában elég csendes, viszont a mellettünk elsuhanó autók zaját nagyon hangosnak éreztem. Nem használtan lett ilyen, az újkori tesztekből kiderül, hogy ez feature. Érdekes, hogy a vezetőülésből látszik a motorháztető két szélső domborítása, viszont rettentő sokat kitakarnak az A oszlopok. 

Szóval vezetési élmény zéró alá és az 1,6-os szívó, de közvetlen benzinbefecskendezéses benzinmotortól sem fog egekbe szökni az adrenalinszintünk. Indulásnál kicsit nyomatékszegény (vagy csak túl sok turbóst vezettem mostanában), így nagyobb gázzal kell vele indulni. Aztán hamar elkapja a fonalat és elég csendesen viszi az autót. Forgatni lehet, de teljesen felesleges, mert nincs jó hangja, és 2000/perc alatti tartományban sem fuldoklik, már hatvannál is becsúszhat egy hatodik fokozat. Persze nem csoda, hogy bőven elég a 135 lóerő a Ceed-nek, hiszen ebben a konfigurációjában 1295 kilót írnak a forgalmijába. Nálam vegyesben 7 liter alá is bement a fogyasztás, városban ez inkább 8 liter.